2011. március 15., kedd

Törpesüni költözik a családhoz - I.rész

Ebben a részben a sünik lakhelyével fogunk foglalkozni. Mivel életük legnagyobb részét ezen a helyen töltik, érdemes alaposan átgondolni, hogy végül melyik megoldás mellett döntünk. 

Mennyire aktív egy sün?

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a sün lassú és lusta jószág, aki állandóan összegubózva lustálkodik. Ennek az az oka, hogy éjszakai állat, ezért a nappalt leginkább alvással tölti, ezen felül a legtöbb sün csak keveset mozog az ember közelében, igazi énjüket éjszaka mutatják csak meg. Ilyenkor jól látható, hogy állandóan mászkálnak és mindig találnak maguknak valami elfoglaltságot, feltéve, hogy minden kelléket és játékot biztosítottunk számukra. A természetben 5-10km-t is gond nélkül megtesznek egy éjszaka alatt, sőt, meglepően gyorsan tudnak futni, ezért mindig tartsuk rajtuk a szemünket, ha olyan helyen vannak, ahonnan megszökhetnek. Elegendő néhány másodperc figyelmetlenség és volt sün, nincs sün! Ha egy egészséges süni éjszaka is gubbaszt, vagy kitartóan kaparássza a lakhelye oldalát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy unatkozik, ilyenkor találjunk neki valami izgalmas játékot! Erről a következő részben bővebben is beszélünk majd.




Mekkora hely kell egy süninek?

A sünök számára túl nagy hely nem létezik, ezért beszéljünk inkább az alsó határról: ahhoz hogy kedvencünk jól érezze magát minimum 0,5m2 alapterületű lakhelyre van szüksége. Ennél kisebben is tud élni, de egyáltalán nem kényelmes számára. Természetesen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor átmenetileg kisebb hellyel kell beérnie (nyaralás, utazás, költözés, stb). Ilyenkor ha tehetjük sűrűn engedjük ki őt szaladgálni! Fontos, hogy 0,25m2-nél kisebb területen még átmenetileg se tartsuk és ilyenkor még inkább szükséges, hogy biztosítsunk számára egy futókereket! Legelterjedtebb terrárium és ketrecméret sünik tartásánál a 100 x 50 x 40cm (szélesség x mélység x magasság), viszont ha van elegendő helyünk és igazán kényelmes lakóteret szeretnénk kialakítani a sünink számára, akkor a 120 x 60 x 40cm-es lakhely a legideálisabb, ebben már tényleg mindennek jut hely, de még az ésszerűség határain belül maradunk. További lehetőségként terjeszkedhetünk felfelé is, azaz készíthetünk emeletes terráriumot is, arra viszont mindenképp figyeljünk, hogy a sünöket nem igazán zavarja a magasság, több méter magasból is szemrebbenés nélkül képesek leugrani, így könnyen megsérülhetnek! A feljárókat úgy alakítsuk ki, hogy egyszerre csak kicsitket huppanhassanak és mindig legyen néhány centiméter magas oldalfaluk!



Miben lakjon a sünink?

A sün elhelyezésére több lehetőségünk is van, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Amit mindenképp kizárhatunk, az a lakásban szabadon tartás és a kartondobozok.

Ketrec

A legkönnyebben és leggyorsabban beszerezhető lakó alkalmatosság, bár az ára elég borsos. Igényesebb kivitelben gyakran meghaladja egy azonos méretű terrárium árát, főként a nagyobb állatfelszerelés áruházakban, amelyek egyébként sem az olcsóságukról híresek, igaz, cserébe szinte minden kellékhez azonnal hozzájuthatunk. A ketrec előnye, hogy könnyen takarítható és mozgatható, ezen felül  igen jól szellőzik. Hátránya hogy a sünihez nappal jobban eljutnak  a zajok és éjszaka jobban ki is hallatszik a sündörgők ténykedése. További nagy hátránya, ami miatt sokan nem kedvelik - köztük én sem -  hogy a rácsokra szeretnek felmászni a sünik, lefelé viszont már nem tudnak, csak esni, ami a lábtörések és ficamok mellet belső sérüléseket is okozhat, ezért ha nincs komolyabb indokunk, inkább válasszunk valami mást, vagy tegyünk bele egy futókereket, így remélhetőleg a "hegymászás" helyett azzal foglalkoznak majd. Az előbbiekből adódik, hogy a lehető legalacsonyabb ketrecet érdemes választani, úgy, hogy minden kellék elférjen benne. Ehhez a 40cm-es magasság környéke a legideálisabb. Érdemes figyelni arra is, hogy a ketrec tálcája minél magasabb legyen, különben tiszta forgács lesz minden körülötte (feltéve, hogy forgácsot használunk). Lényeges, hogy a ketrec alja ne legyen rácsos, mindenképp legyen műanyag tálcája és ne legyenek éles, sorjás drótjai, sarkai! Tehát az ismerőstől kapott, leselejtezett, "horganyzott tenyészketrec" nem alkalmas süntartásra! Ketrecből is számtalan gyártó létezik, számtalan minőségben, mindenképp kerüljük a vékony, silány minőségű, recsegős műanyagból készült termékeket, ha van rá lehetőség, akkor válasszuk a Ferplast cég kiváló minőségű ketreceit, amelyekhez több kiegészítőt is kapunk, a leggyakoribbak: sarokház, golyós itató, etetőtál, szénatartó (meglehet, ez számunkra teljesen felesleges).  Ezek a ketrecek hosszú élettartamúak és minden szempontból megfelelnek a süniknek!
Terrárium

Árban közel van a ketrecéhez, véleményem szerint a legjobb megoldás a sünik számára. Nagy előnye a könnyű tisztán tarthatóság, hiszen az üveg nem szívja magába a szagokat és nem színeződik el, viszont a teljes takarítás körülbelül kétszer annyi időt vesz igénybe, mint a ketrecnél, mivel nem dobhatjuk be csak úgy a fürdőkádba. A zajok nagy részét mindkét irányba kiszűri és a sünök sem tudják kiszórni belőle a forgácsot. Lényeges, hogy a ketreccel ellentétben a rövid téli szellőztetéseknél jól védi az állatot a hirtelen hideg levegőtől. Hátránya a törékenység és a nagy súly (egy 0,5m2-es kb.30kg), ami miatt nem ajánlatos sokat mozgatni. Ha tehetjük, akkor kerüljük a hagyományos  felül nyitott terráriumok használatát, inkább válasszuk az elől elhúzható ajtóval, felül pedig szellőzővel szerelt változatot, abból garantáltan nem szökik meg a sünink. Ha mégis a hagyományos terráriumot választjuk, akkor ügyeljünk rá, hogy a legmagasabb tereptárgy teteje legalább 25cm-el legyen alacsonyabb a terrárium felső élénél, különben könnyen kimászik a süni. Fontos, hogy soha se takarjuk le a terrárium tetejét teljesen, mindig biztosítsuk a megfelelő szellőzést!



Fa terráriumok

Ezeket általában saját maguk készítik a tenyésztők és a süngazdik, leggyakrabban OSB lemezből, vagy faforgács lapból, de készülhetnek leselejtezett bútorokból is. Előnye, hogy az alapanyaga viszonylag olcsó és könnyen megmunkálható, ezzel teljes alkotói szabadságot biztosítva, ezen felül rendkívül masszívak és strapabíróak. Hátrányuk a nehéz tisztíthatóság, valamint felületkezelés nélkül a natúr lapok érzékenyek a nedvességre is. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a különböző lakkok és festékek mérgező oldószereket tartalmaznak, amelyek gyakran hetekig párolognak még a kezelt felületről, de a bútorlapgyártáshoz használt formaldehid tartalmú fenolgyanta sem tartozik a legegészségesebb anyagok közé, ebből az OSB lapok igen nagy mennyiséget tartalmaznak. Fa terráriumoknál további  probléma, hogy a szagokat könnyen magukba szívják, amit utána nehéz megszüntetni, véleményem szerint nem a leghigiénikusabb megoldás és legtöbbjük dekoratívnak sem nevezhető. Ha mégis ilyet szeretnénk, akkor válasszunk laminált bútorlapot, ez viszonylag könnyen tisztítható, és csak az éleinnél érzékeny a nedvességre.




Műanyag dobozok

Ha átmenetileg nincs más megoldás, akkor választhatunk különféle műanyag dobozokat is, a minimálisan szükséges alapterület és magasság figyelembevételével. Gyakorlatilag a legolcsóbb megoldás, Ikea-ban már 2-3.000Ft-ért vásárolhatunk egyet, nagyon könnyű tisztán tartani és könnyen hordozható. Ideális, ha utazáskor magunkkal szeretnénk vinni a kisállatunkat, vagy ha éppen pénz szűkében vagyunk, végső lakhelynek viszont semmiképp sem ajánlott!



Sünjátszótér és sün kennel

Főként külföldön elterjedt, hogy a kisállatoknak több négyzetméter alapterületű helyet kerítenek el, legtöbbször bútorlapokkal, vagy előre gyártott kerítés elemekkel. Ha nagy és szellős lakhelyet szeretnénk a süninknek akkor a legolcsóbb és legjobb megoldás, feltéve, hogy van elég hely a lakásunkban. Ha csak játszótérnek szeretnénk használni, akkor a kertben is elkészíthetjük, ekkor  viszont fokozottan ügyeljünk a megfelelő magasságra! Amennyiben állandó lakhelynek szánjuk, mindenképp valamilyen zárt és fűthető helyre készítsük el.


A képek forrása:
https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTqKhb7BCXcDd30ZHPVUPMNRMZLUo6TSoifaVr2UfPhWLOKfTvKOkOlceI_XNQAfmuAUbvXN83yMGegk8CXaHh0CSAWoRNNkS1t4uzyIqP64zzL8Pq0WgMPMYWN7m1Mi8fjM_pzHSTBjsW/s1600-r/hedgehog41.jpg
http://www.ikea.com/PIAimages/68534_PE182698_S4.jpg
http://www.terra-spezialist.de/media/images/standard-holzterrarium-neu_3.jpg
http://img.dailymail.co.uk/i/pix/2007/04_03/hedgehogNNP0405_468x308.jpg
http://www.ferplast.it/backend/ftp/itemimg_small/0180003513.jpg

HOZZÁSZÓLÁS

2011. március 8., kedd

Törpesüni költözik a családhoz - Előszó


Mindig nagy öröm, ha új kedvenc érkezik a családhoz, éppen ezért kisállat beszerzésekor az ember legtöbbször türelmetlenül várja, hogy kiszemeltje mielőbb új otthonába költözhessen. Ez teljesen természetes dolog, azonban a nagy sietségben ne feledkezzünk meg a kényelmes lakhely előkészítéséről, ezzel ugyanis jó adag stressztől kímélhetjük meg a kis jövevényt és saját magunkat is. Magára valamit adó tenyésztő éppen ezért nem árul sünit kiállításokon, bemutatókon, nyílt napokon, hiszen a sünök tartása jóval komplexebb feladat, mint például egy aranyhörcsögé és a kellékek beszerzése is valamelyest körülményesebb: nem elegendő "elugrani" a legközelebbi áruházba egy kisebb terráriumért és némi faforgácsért. Ennek ellenére egyáltalán nem egy bonyolult dolog, hiszen a legtöbb tenyésztő szívesen segít a felkészülésben, sokan közülük a nehezebben beszerezhető kellékekből tartanak is otthon néhány darabot, ezzel is megkönnyítve az újdonsült gazdik dolgát. Ezen kívül fontosnak tartom megemlíteni, hogy minden süni egyedi és megismételhetetlen, saját személyiséggel és szokásokkal rendelkeznek, amiből egy zajos, forgalmas kiállításon nem sokat látunk, ezért mindenképp érdemes a tenyésztőnél eltölteni néhány órát és több sünit kézbe véve kiválasztani a  nekünk leginkább tetszőt. Ha határozott elképzelésünk van a kisállat jellemét illetően, akkor érdemes lehet 4-5 hónapos, vagy annál idősebb egyedet választanunk, ugyanis az ő személyiségük már nem változik számottevően és a tenyésztő is többet tud róluk mesélni, mint egy néhány hetes kölyökről. Csak hogy néhány típust megemlítsek: vannak az örök lustaságok, akik órákon át képesek az ember ölében aludni, de vannak olyanok is, akik mindig úton vannak, szinte képtelenek egy helyben maradni, velük például rengeteget lehet játszani. Vannak akik könnyen ismerkednek és szinte semmitől sem ijednek meg, de vannak olyanok is, akik félősebbek: az ő bizalmukat bizony ki kell érdemelnünk, így gyakran a kötődés is erősebb hozzájuk. Ahogyan a személyiségből, úgy a lakhelyből is számtalan típus létezik, mint az élet legtöbb területén, itt sincs egyetlen jó megoldás, azonban mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai is, amikkel jóelőre számolnunk kell, később ugyanis igen költséges lehet a nagy sietségben elkövetett hibák korrigálása.
A következő hetekben egy többrészes cikksorozatban fogom bemutatni a törpesünik számára legideálisabb lakókörnyezetet és annak elemeit. Az első három részben magával  a lakhellyel és annak berendezési tárgyaival foglalkozunk, majd ezt követően az első napokról és a zökkenőmentes összeszokásról is ejtünk néhány szót.

2011. február 19., szombat

A süntenyésztésről és a kölykökről dióhéjban

A süntartás egyik legszebb időszaka, amikor kis sünik születnek. Ez azonban komoly felelősséggel is jár, ezért mielőtt hozzákezdenénk a tenyésztésnek alaposan gondoljuk át, hogy elegendő szakértelemmel, idővel és anyagi forrással rendelkezünk-e, illetve valóban képesek vagyunk-e a felmerülő problémákat azonnal, megfelelő módon kezelni. Első látásra könnyűnek tűnhet a süntenyésztés: csak összeengedjük a hímet a nősténnyel és a többit majd ők elrendezik. Ez azonban lehető legtávolabb áll a valóságtól, számtalan olyan apró teendő és fogás van, amit csak az igazán tapasztalt tenyésztők ismernek és a felmerülő problémákat is csak ők tudják gyorsan és hatékonyan kezelni, illetve egyáltalán észrevenni azok fennállását! A tenyésztésnek komoly anyagi vonzatai is vannak: az igazán igényes tenyésztők a világ  szinte bármely tájára képesek elutazni, egy-egy különleges egyedért, valamint a vérvonal frissítéséért, az esetlegesen felmerülő állatorvosi kezelések költségeiről nem is beszélve, hiszen a sünök is élőlények, ugyanúgy küzdhetnek egészségügyi problémákkal, mint mi magunk. Egy alomban általában 1-6 kölyök jön világra 30-45 nap vemhesség után. A picik vakon, süketen, szőrzet nélkül és ritka, puha tüskékkel látják meg a napvilágot, valamint önálló hőháztartással sem rendelkeznek, ezért a túlélésükhöz elengedhetetlen az anya odaadó gondoskodása. Ehhez az ideális feltételeket nekünk kell biztosítanunk. Rengeteg ilyen apró feltétel van, ezért erre most nem térünk ki, de megjegyzem hogy nem a feltételek megteremtése igényel nagy tudást, az igazi szakértelmet azok ismerete igényli! Az öntudatlan rózsaszín gombócoknak körülbelül 6 hétre van szükségük az önállósághoz. Ez alatt a 6 hét alatt történik meg mindaz, ami a további életükhöz szükséges: kinyílik a szemük, erősödik a hallásuk, a hátukon növekedésnek indulnak a tüskék, hasukon kialakul a meleg bundaréteg, létrejön az önálló hőháztartásuk, valamint megtanulnak önállóan járni és szilárd ételeket fogyasztani. Ekkor már ugyanúgy néznek ki, mint a felnőtt sünik, de  súlyuk még lényegesen kevesebb, általában 120-180g között alakul. Ebben az időszakban már elválaszthatóak az anyától, amennyiben képesek önállóan szilárd ételt fogyasztani és súlyuk eléri a legalább 130g-ot. A sünök legkésőbb a 3. hónapban válnak ivaréretté, de szaporodásra leghamarabb az 5-6. hónapban,  ideálisan a 8. hónapban kerülhet sor, valamint lényeges, hogy végleges méretüket csak a 10-11. hónapban érik el. A lenti videóban megtekinthető Alexisz süni első 5 hete, amelyen jól látszik, hogy ilyen rövid idő alatt milyen döbbenetes változásokon mennek keresztül a csöppségek. A képekért köszönet Eszternek!

2011. február 9., szerda

Az afrikai fehérhasú törpesünök tápanyag és energiaszükséglete

Ha azt szeretnénk, hogy sünink hosszú időn át egészséges maradjon, akkor érdemes odafigyelni az étrendjére. A sünök táplálkozásáról szinte minden sünös oldalon találni információkat, ezért külön nem szeretnék kitérni rá, csupán néhány hasznos információval egészíteném ki azokat. Jól összerakott, részletes táplálkozási útmutatót például ezen az oldalon is találhatsz. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy bár több állateledel boltban is árulnak különféle sünöknek szánt konzerv és száraztápokat, azok az afrikai fehérhasú törpesünök számára legtöbbször nem megfelelőek, ugyanis rengeteg zsírt tartalmaznak, amire a téli álomra készülő keleti sünnek nagy szüksége van, a lakásban tartott törpesünöknek viszont egyáltalán nincs! Az ilyen termékeket kizárólag a kertünkbe betévedő keleti sünnek adjuk! A konzerv és alutasakos kutya-macska eledeleket szintén érdemes elkerülni: tápanyagtartalmuk alig van, hiszen legalább a 80% vizet tartalmaznak! A törpesünök számára legideálisabb a magas fehérje és rost, de alacsony zsírtartalmú étrend. A szénhidrát-bevitelre legtöbb helyen a szakirodalom nem tér ki, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne rá szüksége a sünöknek, hiszen - akárcsak az embereknél - az izmok és az agy legfőbb energiaforrása, viszont az egészség megőrzése szempontjából nem elsődleges szempont. Továbbá érdemes belátnunk azt az egyszerű összefüggést, hogy ha az étrendben az egyéb tápanyagok aránya megfelelő, akkor várhatóan a szénhidrát tartalma is ideális lesz. Akkor most lássuk az ideális arányokat, valamint a leggyakoribb sünételek összetételét:


Energia és tápanyagszükséglet:

Javasolt tápanyagbevitel
Fehérje: 30-40%
Zsír: kevesebb, mint 13%
Rost: 15%
Kalcium: 0,9%
Foszfor: 0,9%
Vas: 75ppm

Javasolt kalóriabevitel
70-100 kcal/nap


Száraz eledel:

Happy Cat Fit & Well Junior
Fehérje: 34%
Zsír: 18%
Rost: 2,5%
Kalcium: 1,1%

Royal Canin Kitten 32 (Persian)
Fehérje: 32%
Zsír: 22%
Rost: 3%
Kalcium: 1,1%

Royal Canin Kitten 36
Fehérje: 36%
Zsír: 18%
Rost: 2,5%
Kalcium: 1,1%


Rovarok:

Lisztkukac
Fehérje: 20,27%
Szénhidrát: 1,73%
Zsír: 12,72%
Nedvesség: 62,44%

Fagyasztva szárított lisztkukac
Fehérje: 46,64%
Szénhidrát: 6,74%
Zsír: 25,28%
Nedvesség: 9,56%

Tücsök
Fehérje: 21,32%
Szénhidrát: 3,2%
Zsír: 6,01%
Nedvesség: 69,07%

Fagyasztva szárított tücsök
Fehérje: 50,67%
Szénhidrát: 7,65%
Zsír: 14,47%
Nedvesség: 11,37%

Gyászbogár lárva
Fehérje: 17,41%
Szénhidrát: 6,80%
Zsír: 17,89%
Nedvesség: 59,37%

Viaszmoly lárva
Fehérje: 15,70%
Szénhidrát: 7,69%
Zsír: 22,19%
Nedvesség: 61,73%


Húsok:

Csirkemell
Energia: 110kcal/100g
Fehérje: 24,7%
Szénhidrát: 0,5%
Zsír: 1%

Pulykamell
Energia: 108kcal/100g
Fehérje: 24%
Szénhidrát: 0,5%
Zsír: 1,3%


Zöldség és gyümölcs:

Alma
Energia: 30kcal/100g
Fehérje: 0,7%
Szénhidrát: 4%
Zsír: 0,7%

Banán
Energia: 103kcal/100g
Fehérje: 1,3%
Szénhidrát: 24,5%
Zsír: 0,1%

Sütőtök
Energia: 77kcal/100g
Fehérje: 1,5%
Szénhidrát: 16,5%
Zsír: 0,6%


Forrás:
http://www.mihog.org/diet/insects.phtml

http://kcal.hu/kcal.php
http://www.hedgehogworld.com/
http://www.howtodothings.com/pets-and-animals/a4292-how-to-care-for-hedgehogs.html

HOZZÁSZÓLÁS

2011. február 2., szerda

Az egyetlen hazai sünfajról bővebben

Mivel a keleti sün (erinaceus roumanicus)  hazánk egyetlen őshonos sünfaja úgy gondolom, hogy megérdemel egy bővebb ismertetőt, amelyben a megszokott jellemzőkön felül néhány érdekességről is szót ejtünk. Az elején érdemes tisztázni, hogy bár a keleti sünt sokáig egy fajnak tekintették az erinaceus concolor-ral, az új rendszertan szerint mégis két különböző fajról van szó, elterjedésük területe sem fedi egymást. Kis kitérőként elevenítsük fel az állat nevének eredetét: a "sün" szavunk ősi  örökség a finnugor korból, azonban elődeink a 19.századig egyszerűen csak "sül" névvel illették az állatot, amely ma már egy másik, a rágcsálók rendjébe tartozó állatot jelöl. Ezt követően terjedt csak el a ma is használt "sün" elnevezés, de népiesen említették még az állatot: sündisznó, sünkutya, sünmalac, és tüskésdisznó néven is. A faj elterjedésének nyugati határa a Nyugat-Csehországtól Észak-Olaszországig terjedő képzeletbeli vonalon található, keleti határa pedig a Déli-Urálnál húzódik, de előfordul a Kaukázus peremén, Krétán és az Égei-tenger kisebb szigetein is.


Magyarországon általánosan elterjedt faj, leggyakrabban erdőkben, mezőkön, nádszegélyekben, vagy nagyvárosok parkosított területein találkozhatunk velük. A legnagyobb hazai rovarevő emlősünk, testhossza elérheti a 30 centimétert, testtömege átlagosan 800-900g, azonban a telelésre felkészült állapotban meghaladhatja az 1900g-ot is. Legsajátosabb jellemzője a módosult szőrszálakból kialakuló tüskeborítás, amely a legtöbb ragadozóval szemben védelmet biztosít a sünnek. A felnőtt egyedek tüskeruhája hozzávetőlegesen 12-15 ezer tüskéből áll. A vedlések során cserélődő szőrzettel ellentétben a tüskék nem váltódnak évente, legfeljebb sérülés esetén pótlódnak. Az ellenséggel szembeni védelmet fokozza, hogy a sün erős bőrizomzata segítségével szinte gömb alakúra képes magát összehúzni. A sünök tüskeszínezete egyedenként változik, vannak sötét, szinte fekete példányok, és akadnak világos vajszínűek is, azonban a hasoldalon tálátható szőrzet mindig szürkésfehér színű. Egyes vidékeken - a fejalak vélt különbségeire alapozva - a nép kétféle sünt különböztet meg: "sündisznót" és "sünkutyát". Morfológiai és anatómiai tekintetben azonban a hazai sünállomány egységesnek tekinthető, az arcforma legfeljebb csak a viselkedés függvényében változik.


A sünök a nappalt többnyire fészkükben töltik, csak a szürkület beálltával indulnak táplálékot keresni. A párzási idő kivételével a felnőtt állatok magányosan élnek, territóriumot nem tartanak fent, bár korábban ennek ellenkezőjét feltételezték. A keleti sünnek van ugyan lakóterülete, de nem gátolja fajtársait abban, hogy oda belépjenek, csak akkor, ha a szomszéd nem vadászni jött, hanem a szaporodásra kész nőstényért. A hazai rovarevők között csak a sün alszik téli álmot. Amikor a levegő hőmérséklete 8 °C alá süllyed, megkezdődik a sünök megszakítás nélküli többhónapos letargikus állapota, amely során a telelő egyed testhőmérséklete 5°C-ra süllyed. Belső szabályozórendszerük segítségével és a zsírtartalékok felhasználásával képesek a téli álom hónapjaiban kiegyenlítetten alacsony szinten tartani a testhőmérsékletüket. A külső hőmérséklet emelkedésével, március - április hónapban az állat szíve egyre gyorsabban kezd verni, a lélegzetvételek száma sűrűsödik, és az állat hamarosan eléri rendes testhőmérsékletét, ami mintegy 35-37 Celsius-fok. Ekkorra már felhasználta zsírtartalékának nagy részét, amelyből a téli álom idején táplálkozott, ezért szinte lötyög rajta a bőr. Az állat ébredés után rengeteget eszik és iszik, próbálja bepótolni súlyvesztességét: kilométereken keresztül vándorol, hogy olyan helyet keressen, ahol bőséges táplálékot talál. A sünt a zsákmánykeresésben elsősorban kifinomult szaglása segíti, ennek megfelelően agyának szaglóközpontja tekintélyes méretű. A keleti sün legfontosabb táplálékállatai a földigiliszták, csigák és rovarok, de alkalomadtán kisebb gerinceseket (békákat, gyíkokat, madárfiókákat) is elfogyaszt. Az őszi súlygyarapítás időszakában táplálékát gyümölccsel és döghússal is kiegészíti.


A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, amely kezdetben kerülni próbálja. Minduntalan elszalad, de a hím addig próbálkozik, míg a nőstény le nem lassul. A hátulról közeledő hímet egy darabig még hevesen ellöki magától, de a pár hamarosan elkezd körbe-körbe forogni. Ez az „üldözés” órákig is eltarthat és  ahhoz szükséges, hogy a nőstény felkészüljön a párzásra. Ha készen áll, lelapítja tüskéit, testét leengedi a földre, hátsó lábait pedig kissé megemelve hátraterpeszti. Ekkor bekövetkezhet a párzás, ami ugyan csak másodpercekig tart, de egymás után többször is megismétlődhet. Hosszú időn át uralkodott az a tévhit, hogy a nőstény sün hegyes tüskéi miatt párzáskor a hátán fekszik. Az újszülött sünök tüskéi lágyak, a kölykök kezdetben tehetetlenek, de igen gyors fejlődésűek, körülbelül kéthetes korukban már a szemük is kinyílik. Eredetileg fehér tüskéik csak ekkor kezdenek sötétedni és keményedni. Első útjaik alkalmával éles, kissé madárszerű füttyök segítségével tartják a kapcsolatot anyjukkal. Ha a nyár második felében születnek, gyakran nem érik el a sikeres átteleléshez szükséges minimális méretet, amely mintegy 700 grammos testtömeget jelent, bár ez az érték attól is függ, hogy az adott helyen milyen hosszú és kemény a tél.


A ragadozók csak elvétve pusztítják, főként a vaddisznók, valamint a baglyok közül is csak az uhu képes zsákmányul ejteni. Érdekesség, hogy a sünök fokozottan ellenállóak a kígyóméreggel szemben. Ez azonban nem korlátlan ellenálló képességet jelent, csupán azt, hogy a megszokottnál magasabb dózisú méreg szükséges az elpusztításukhoz, annyi, amennyit egy kígyó nem képes az állatba fecskendezni. A hátát borító tüskeerdő nemcsak a sünt védi a nagyobb ragadozóktól, de egyben a sünön élősködő ízeltlábúaknak is ideális élőhelyet biztosít. A sünök leggyakoribb külső parazitái a bolhák és a kullancsok. A sünállományra komolyabb veszélyt az egyre fokozódó közúti forgalom, és az eredői élőhelyek átalakítása jelent. Ha elárvult, sérült, vagy közvetlenül a tél beállta előtt 700g alatti sünt találunk, akkor semmiképpen se hagyjuk magára! Egy ronggyal, vagy vastag kesztyűvel fogjuk meg, vizsgáltassuk meg egy állatorvossal és kérjünk tanácsot a lehetséges elhelyezéséről! Ha van rá lehetőségünk, akkor mielőbb bízzuk szakértő kezekre, például a Fővárosi Állat és Növénykertben, vagy a helyi vadasparkban, de  kellő önbizalommal magunk is vállalkozhatunk az állat felnevelésére, átteleltetésére. Ekkor azonban mindenképp végezzük el az állat parazita és élősködőmentesítését az állatorvossal felíratott és pontosan adagolt, erre alkalmas készítménnyel (Pfizer Stronghold, Flubenol KH)! Attól függően, hogy várhatóan mennyi időt tölt nálunk, tegyük egy rongyokkal bélelt nagy dobozba, vagy egy erre ideális helyen készítsünk számára egy legalább 100 x 50cm alapterületű és legalább 40cm magas  elkerített részt, úgy, hogy abból ne tudjon kimászni. A lakhelyén egy nagyobb tálkában helyezzünk el macskaalmot is, a legtöbb sün hamar hozzászokik a használatához. A magatehetetlen kölyök sünt 3-4 óránként etessük fecskendőből laktózmentes tejjel, később, ha már képes rá, akkor adhatunk neki konzerv és száraz macskaeledelt, főtt húst, főtt tojást és ha elfogadja, akkor banánt és almát is. Fontos, hogy az újszülött sünnek még nem alakult ki saját hőháztartása, ezért állandóan szüksége van az anya melegére! Anya hiányában infralámpával, vagy egy meleg, de nem forró vizes palackkal tarthatjuk melegen az állatot. A sünök laktózérzékenyek, ezért kizárólag laktózmentes tejet adjunk, azt is csak a kölyök állatnak, amint növekedésnek indult a tejet hagyjuk el! Sokan félreértelmezik a sünök laktózérzékenységét és arra hivatkozva, hogy már sokszor kapott tejet és még mindig él rendszeresen laktóztartalmú tejjel táplálják őt. Az intolerancia nem az állat azonnali elpusztulásában nyilvánul meg, a hagyományos tehéntej állandó hasmenést okoz a sünnek, amit gyakran észre sem veszünk, ez kiszáradáshoz és súlyos bélproblémákhoz vezet, gyengíti az állat immunrendszerét, ezzel is csökkentve túlélési esélyeit. Ha az állat felépült, illetve felcseperedett, akkor a tavasz beálltával szabadjára kell engedjük egy erre alkalmas területen. Fontos, hogy a visszaengedés helyszíne erdős, növényzettel sűrűn benőtt, közúti forgalomtól távoli területen legyen. A keleti sün Magyarországon 1901 óta védett állat, eszmei értéke jelenleg 10.000Ft/egyed.


Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_s%C3%BCn
http://arpi.theater.hu/joweb/html/gyoparos/allatvilag/emlosok/hasznos/sun.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCnf%C3%A9l%C3%A9k
http://pctrs.network.hu/picture/2/1/6/_/keleti_sun_216674_81597.jpg
http://cellar.org/2003/hedgehog2.jpg 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Erinaceus_concolor 
http://www.wildpark-poing.de/images/old/igel.jpg 
http://img3.indafoto.hu/4/9/299_2715518c875999308842e3455eda2fe3/8366911_6154c6ba42b81a84914c9466621eb6eb_m.jpg 

HOZZÁSZÓLÁS

2011. február 1., kedd

A rejtélyes sünrohamok

A süniknek van egy igen furcsa szokásuk, amivel minden süngazdi találkozik időnként. A dolog lényege, hogy ha a süni számára ismeretlen ízzel, illattal találkozik, akkor habzó szájjal igyekszik azt a tüskéire nyalogatni. Ilyen reakciót szinte bármi kiválthat. A jelenség egyébként teljesen ártalmatlan, viszont annál ijesztőbb tud lenni, főként akkor, amikor először találkozik vele az ember. A pontos okát eddig nem sikerült kideríteni, de valószínűleg arról lehet szó, hogy így próbálja meg eltüntetni saját szagát a ragadozók elől, ugyanis a hátán található több ezer tüske ellenére is számtalan állat prédája a természetben. A lenti videón Tüsike sünim látható, aki közvetlenül a felvétel készítése előtt nyalogatott el körülbelül egy tized csepp Jolovit vitamint, amiért egyébként mindkét sünink odáig van, de a  lent látható reakció miatt inkább az ivóvizükbe szoktuk keverni havonta 2-3 alkalommal. A vitamintól kicsit sárga lett ugyan a tüskéje, de egyébként a sünik nyála - ha nekiállnak nyalogatni - akkor fehér színű és habos szokott lenni, ezért nem kell megijedni, náluk a habzó száj nem a veszettség jele :)


 

A képek forrása:

HOZZÁSZÓLÁS

2011. január 29., szombat

Lebeszélhetlek?

Az állattartás felelősségteljes dolog, ami időnként lemondásokkal és nehéz percekkel is jár. Az állat magadhoz vételével bizony évekre szóló feladatot vállalsz, ezért nem árt tisztában lenni a választott kedvenced jellemével és a tartásának sajátosságaival. Most 10+1 pontban megpróbálom összegyűjteni, hogy a süntartás során milyen problémákkal szembesülhetsz.

1. Éjszakai állat.
A sün éjszakai állat, ha teheti (és miért ne tehetné?!), akkor az egész napot átalussza. Tovább nehezíti a dolgot, hogy legtöbbjük csak sötétben, vagy félhomályban jön elő magától, ezért ha foglalkozni szeretnénk velük, akkor valószínűleg nekünk kell felkelteni őket. Érdemes minden nap azonos időpontban kelteni kedvencünket, ezzel is rendszert vinni az életükbe. Este 6 után már általában elég éberek, korábban keltve viszont megeshet, hogy megkeresik az első kényelmes helyet és tovább szundítanak.

2. Nem ragaszkodnak az emberhez.
A sün magányos állat, sem fajtársaihoz, sem az emberekhez nem ragaszkodik. Legtöbbjük nem fog utánunk jönni, vagy ugrálni, mint egy kutya és bizony van akit ez csalódásként ér. Sőt mi több, ha a napi "séta" alkalmával nem figyelünk rá kellőképpen, akkor az együtt töltött évek ellenére is gondolkodás nélkül útnak indul. Viszont ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne alakíthatnánk ki közeli kapcsolatot kedvencünkkel! Ha kitartóak és odaadóak vagyunk, akkor néhány hónap alatt meglepően közel kerülhetünk a süninkhez. Amikor teljes az összhang, akkor a süni teljesen lelapítja tüskéit és puffogás nélkül hagyja, hogy megsimogassuk, kézbe vegyük őt. Ez leginkább akkor tűnik fel az embernek, amikor egy ismerős próbálja őt kézbe venni és a barátságos süni hirtelen összegömbölyödik és puffogni kezd. Számomra a legszebb pillanatok egyike, amikor a kézbe vett sünim minden félelem nélkül, hosszasan néz a szemembe, ilyenkor érzem igazán, hogy rendben vagyunk...

3. Húst és rovarokat esznek.
A süni fő eledele a magas fehérje és alacsony zsírtartalmú száraztáp, amiből mindig kell előtte lennie. Viszont az egészséges, teljes értékű étrendhez rovarok (lisztkukac, gyászbogár lárva, néha tücsök) és főtt hús is szükségesek, amiket nem mindenki szeret fogdosni, ráadásul ezekből nagyobb mennyiséget kell otthon tartanunk. Kukacot és húst lehetőleg minden nap, de legalább minden másnap adjunk egy keveset,  arra viszont figyeljünk, hogy egyszerre csak az egyik fajtából, különben könnyen elronthatják a hasukat! Fontos, hogy a rovarokat csak megbízható tenyésztőtől vásároljuk, mert a szabadban összefogdosott egyedek sokféle betegséget okozhatnak, valamint húsból is csak frisset adjunk a süninek és lehetőleg főve!

4. Nehéz az állatorvosi ellátásuk.
A törpesün nem túl elterjedt állat, ezért nehéz hozzáértő orvost találnunk. A legtöbb helyen rágcsálóknak szánt készítményekkel próbálják kezelni őket, viszont ezek között több olyan is akad, amelyek hatóanyagára a sünök érzékenyek, sajnos több sün is pusztult már el ennek következtében. További nehézség, hogy védekező ösztönük miatt sok türelmet igényel a vizsgálatuk, ezért igyekezzünk minél türelmesebb orvost találni. Sajnos olyanról is hallottunk már, amikor az állatot egy egyszerű körömvágáshoz elaltatta az orvos, ilyet soha se engedjünk, mert anélkül is könnyen megoldható, csak felesleges megpróbáltatásnak tesszük ki a szervezetüket!

5. Tüskéik időnként kellemetlenséget okoznak.
A sün szúr, ez gondolom nem újdonság senkinek. Persze nem úgy, mint egy orvosi tű, ezen sokszor meglepődnek az emberek. Helyes módszerrel megfogva nem okoz sérülést, vagy fájdalmat, de időnként előfordulnak kisebb balesetek és az érzékenyebb bőrűek kezét irritálhatja a sün tüskéje, ilyenkor gyakran még fél óra elteltével is érezzük az irritációt.

6. Érzékenyek a hidegre.
A sün afrikai állat, ezért télen is gondoskodnunk kell a megfelelő, 18°C feletti  hőmérsékletről. Ha kedvencünk egy lakótérben él velünk, akkor ez nem is okoz gondot, viszont ha egy használaton kívüli helységben, akkor a téli fűtése igen költséges lehet.

7. Nem mindegyik sün lesz szobatiszta.
A legtöbb süni szereti a tisztaságot, alvóhelyére csak beteg, vagy fiatal sün piszkít! Más a helyzet azonban amikor szabadjára engedjük a lakásban, ekkor sünitől függ, hogy hogyan viselkedik. Nálunk két süniből az egyik soha sem piszkít a lakásban, a másik rendszeresen. Szoktatni nem igazán lehet őket, de megpróbálkozhatunk azzal, hogy arra a helyre, ahol a legtöbbet piszkít macskaalmot teszünk egy kis tálcára, időnként ez be szokott válni.

8. Rendszeresen takarítani kell.
A napi takarítás és rendrakás nem kerül sok időbe, pár perc alatt elvégezhető, de egy hosszú nap után bizony ehhez sincs mindig kedve az embernek. A napi teendőkön felül, a használt lakhelytől és az alom típusától függően 4-7 naponta teljesen ki kell takarítani a lakóhelyét és le kell tisztítani a játékszereit is. Érdemes számolni azzal, hogy a terrárium takarítása valamivel körülményesebb a ketrecnél.

9. Éjszaka sokszor hangosak.
A sünök imádnak zajongani, ezért számtalan módját ismerik a zajkeltésnek. Játék közben mindent mindenhez hozzáütnek, vakarózás közben a tárgyakhoz ütögetik a lábukat és a száraztápot is meglepően hangosan tudják ropogtatni. Éppen ezért kevesen tudnak a sünivel egy szobában aludni. Félmegoldásként megtehetjük, hogy nappal a szobánkban tartjuk, de éjszakára kitesszük egy meleg, huzat- és pormentes helységbe, ahol kedvére zajonghat. Ebben az esetben természetesen csak a ketrecben való tartásmód jöhet szóba, hiszen a legkisebb élhető méretű terrárium mozgatása is kétemberes feladat, nem beszélve a törékenységéről.

10. Nehezen taníthatók.
A sün agyafúrt és kitartó állat, ha valamit el akar érni, akkor azt legtöbbször el is éri, nem kis fejtörést okozva gazdijának. Ennek ellenére a különböző trükkök teljesen hidegen hagyják, nem lehet őket úgy tanítani, mint például egy kutyát.

+1. Viszonylag hosszú ideig él.
Ez természetesen nem negatívum, viszont érdemes számolni vele, hogy a sünök átlagosan 6-8 évig élnek, de előfordulhat, hogy ennél tovább is, ezért mindenképp úgy készüljünk, hogy hosszú ideig társunk lesz!