Ma egy újabb gyakori kérdést járunk körül, mely szerint a sünök megrögzött almafüggők. A mesekönyvekben általában almával a mancsában, vagy éppen a hátán ábrázolják a süniket, azt az illúziót keltve, hogy igazi vegetáriánus gyűjtögetők, akik télen az összegyűjtött almákat eszegetik ;) Az igazság ennél....khm....hogyan is fogalmazzak...némileg véresebb. Ugyanis a sünök alapjában véve rovarevők, de maguknál kisebb rágcsálókat, gyíkokat sőt, még a madarak tojásait is elfogyasztják, zöldséget és gyümölcsöt csak ritkán, kiegészítésként esznek, akkor is keveset. Persze - mint mindenhol - itt is vannak kivételek, néhány süni egyenesen odáig van a banánért, almáért vagy éppen a sütőtökért, de többségük csak a húshoz keverve, vagy sehogy sem hajlandó megenni őket. Erről rögtön eszembe jutott két történet is, amit mindjárt le is írok: az elsőt egy ismerősöm mesélte, akinek a kertjében gyakori vendégek a sünök és éjszakánként előszeretettel járnak "bogarászni" hozzá. Egy őszi estén a teraszon ücsörögve arra lett figyelmes, hogy a sünök meglehetősen furcsán viselkednek, össze-vissza mászkálnak, mint akik be vannak rúgva. Az igazsághoz nem is járhatott volna közelebb, mert be is voltak :) Ugyanis megették a földre hullott, rohadó, erjedt almákat és bizony volt, amelyik a világát sem tudta, csak bámult ki a fejéből, vagy éppen dülöngélve menekült. A másik történetnél személyesen is jelen voltam, párommal a jelképesen örökbefogadott süninket mentünk meglátogatni budapesti állatkertbe. Némi keresgélés után meg is találtuk ott, ahol utoljára kerestük volna: a madárházban. Persze nem magától került oda, hanem valamilyen rejtélyes módon ott, a madarak melletti kis kennelben szállásolták el a gondozók. Szerény lakhelyén a homokos talajon kívül semmi más nem volt, ezért úgy döntött, hogy nem vár tovább a csodára, saját kezébe veszi az irányítást. Kis is szúrta a mellette lévő kifutón elhelyezett bőségtálat, amin volt minden, amire egy sünnek szüksége lehet: répa, alma, saláta, káposzta, magvak és jó adag nyers darált hús. A bökkenő csak az volt, hogy egy hatalmas drótkerítés állta útját. A süni egy pillanatig sem pánikolt, 10 perc alatt átásta magát a kerítés alatt és kétpofára zabálta - igen - a darált húst. Így hát akármilyen aranyosak is a mesekönyvekben, úgy tűnik, hogy a sünik jobban szeretik a kukacot és a húst, mint az almát :)
